Friss hírek

Dec.21 nem csak a téli napforduló időpontja, hanem a keresztény Gergely naptár előtti időszámítás legnagyobb ünnepe. Nekünk, magyaroknak ez az igazi Karácsonyunk. Amiből a tévedések elkerülése végett nem marad ki Krisztus születése. Jelen van, hiszen ő a Fény. A napfelkelte szimbolizálja a születését, amint a Fény megjelenik a sötétben tévelygő emberiség számára. Hozza az enyhülést, a felmelegedést.  Ettől a naptól a sötétség, a tél rövidül, túlsúlyba kerül a napfényes percek száma! Így a Fény győzelmét jelképezi a Földön.

A kerecsensólyom a táltosság szent madara és jelképe. Fénybe repülő, a Napfényt lehozó, az éles látás képviselője és az Egek ura. Az ősi Egyiptomban is szent kultusza volt Hórusznak, a sólyomfejű, sólyomszemű istennek. (Hór: a magasságos)

Ezen az éjszakán az ősi táltos hitvilág hagyománya szerint minden évben országszerte és a magyarok lakta helyeken -pl. Erdély, Felvidék- máglyákat gyújtanak , szertartások zajlanak. Körbe állnak a tűz melegénél és előkerülnek a kerek táltosdobok, csörgők, furulyák.

„Síppal, dobbal, nádi hegedűvel…”

Több mint tíz éve Géczy Gábor szervezése által elindult egy fénylánc kapcsolódás. A meggyulladó máglyák és szerek egymást követve országszerte időben is összehangolva lobbantak fel. Több helyen lángoló ostorokkal 5-10 percig tartó pattogtatással tisztulást hoznak a térbe.  Látványnak is lenyűgöző.  Úgy tűnik az idén újraéledt ez a kezdeményezés! Mindannyian szükségét érezzük az összetartozásnak és a valódi identitásunk megélésének.

A Magyarok Háza előtt, a Semmelweis utcában is egy hasonló esemény zajlott ezen az estén, Patrubányi Miklós – a Magyarok Világszövetségének elnöke- szervezésében. Felavatták az új Turul szobrot, amely a Magyarok Házának tetejére került, az egykori turul szobor helyére, amely az előző rendszerben eltávolítottak.  Barantások, táltosdobosok és tüzes ostorral teret tisztító legények indították az ünnepséget. Csöpel Láma a magyar emberekhez kivetítőn keresztül szólt. Most először került városi közegbe a magyar ősvallás hagyománya, a Karacsun, pontosabban ennek látványos elemei. A szervezők ezzel az arra járókhoz hozták közelebb ezt az ősmagyar hagyományt, mely valójában az ébresztést, az emlékezést célozta meg. Szokatlan, új impulzust nyújtott a városlakó, globalizált világhoz szoktatott embertársainknak, amely, mintha csak mély altatásból vagy amnéziából ébresztgetne minket. Ezt igazolja az is, hogy már évek óta egyre nagyobb jelentőséget kapnak a napfordulós összejövetelek, a táltos dobkörök, melyek ugyan még különböző szinten és mélységeket érintve működnek, de egyre többen kapcsolódnak hozzá. A magyar őstörténettel foglalkozó előadások és rendezvények egyre több érdeklődőt vonzanak be. Gyakoriak a 70-100 fős őstörténeti vagy magyar nyelvelemző-kutató előadások.

A mellékelt fotók, kisebb körképként, az ország sok helyszínén tartott máglyagyújtó szereket mutatják be.

A téli napforduló Karacsun ünnep valódi lényege a befelé fordulás, a lélekutazás, az újévhez pedig Isten-Ősten  és az Őseink behívása.  (A keleti fogalmak szerinti pozitív teremtő meditáció).  Az a vezető, aki a régi táltosok képességeit hordozza magában, tapasztalt és bölcs, mélyreható oldásokat, lelki-testi gyógyulásokat és pozitív jövő teremtéseket képes a résztvevőkkel együtt létrehozni.

A téli napfordulón a tűz körül dobolva egyrészt az év lezárása történik : a régi események, fájdalmak, hibák, félelmek, a korlátok, a meg nem valósított vágyak stb. elengedése, lezárása, azon kötelékek eloldása, elégetése, amelyek már nem szolgálják a fejlődésünket. Másrészt nyitás az újév és a megújuló önmagunk felé, megfogalmazva, kimondva pozitív szavakkal és érzésekkel. Mindezt aztán a vonzás örvényébe helyezzük, a tűz fényével, füstjével az égbe bocsájtjuk. Ettől a naptól kezdve egyre több erőt hordoz a Fény, a napfény, s általa a teremtés. Az átérzéssel  kimondott szavunk megvalósul, és ha közösen ugyanarra hangolódva mondjuk, énekeljük bátran, szeretettel, őszinte hittel, akkor még hamarabb megteremthetjük az anyagi valóságában! Mert ami bent, úgy kint!

„Légy te az a változás, amit látni akarsz a világban” Ghandi

A Magyar Teremtő Szer szövegét több csoportban is közösen végigolvasták a jurtákban vagy a tűz körül.

Vannak közösségek, akik a napfelkeltét a Pilis valamelyik hegytetején várják dobolva, tüzet gyújtva. Pilisszántón, a Mária kápolna előtt gyűlnek össze a legtöbben.  A kápolna mint mindig nyitott kapuval fogadja a felkelő nap első sugarát, amely pont a szemben lévő hegyek mögül tűnik elő. Mária szobrának szemében visszatükröződik a narancsszínű napsugár. Bárki aki odajön, barátként együtt énekel, dobol, mécseseket gyújt vagy imádkozik,  kinek mi kívánkozik elő a szívéből.

A képek mellé néhány idézet nyújtok át a kedves olvasónak a szerek dalszövegeiből. Kiénekelt gondolatok és érzések, melyek megvalósulását szívből kívánhatjuk az egész világnak! Az alapjait régi magyar népdalok, szibériai rokon népek és észak-amerikai indián sámán énekek adták.

„ Legyen újra fény, igaz új remény. Legyen tűz idebent! Ahogy fent, úgy legyen idelent” Vörösmarti Imre

„Fénynek kapuja, nyílj föl nékünk, Áldást hívunk, gyógyírt kérünk! Fénynek kapuja, nyílj föl nékünk, Ármány, távozz, fénybe lépünk!” Szemző Gábor

„Tűz tisztíts meg engem, víz mosdasd meg lelkem. Szél fújj át rajtam, Föld fogadj be engem. Szerelem légy az enyém, én a tiéd vagyok” Barát István

„Isteni béke, hadd legyek otthonod, életed éke” Vörösmarti Imre

„ Hulljon le rólam a súly, a porban hagyom! Emeljen fel a Fény, ami Benned ragyog” Magír

„Szállj mint egy sólyom, magasan szállj! Hej szabad lélek, szabad lélek Szállj mint egy sólyom, könnyedén szállj! Lehull minden kötelék, hát szabadon szállj” Fehérholló Őskü

Írta: Pállay-Kovács Szilvia

Budapest,  2021 december 28

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük